A védekező mechanizmusnak kell működnieStressz és a lazítás

Mi is az a stressz, káros vagy hasznos a számunkra. A kérdés jogos, megéri megvizsgálni. Gondoljuk csak el, mennyire fontos ez a folyamat akkor, amikor a természetes védekező mechanizmusnak kell működnie.

Stresszt okozhat a vizsgára való felkészülés, egy rossz hír, de egy nagy öröm is. Ilyenkor a szervezetünkben nagyon hasonló biokémiai reakciók indulnak el, amelyek sok energiát emésztenek fel. 

De nem mindegy, hogy ennek az energiafelhasználásnak mi az eredménye! 

A káros stressz – a distressz 

A stressz maga alapjában véve semleges, de megkülönböztetjük tőle a distresszt – vagyis a káros stresszt. Selye János, a kiváló magyar származású tudós – kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.

Sokunknak a negatív gondolkodásmód az alaptermészetéhez tartozik. Rossz lesz a kedvünk, ha valami nem úgy alakul, ahogyan mi elterveztük, könnyen depressziósak leszünk és nem látjuk meg a dolgok jó oldalát. Ha kicsit is magunkra ismertünk, akkor megnyugtathat bennünket a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. Vannak ugyan, akik alapból pozitívan állnak a dolgokhoz, de ez ritkaságnak számít a pszichológusok szerint.A leghasznosabb technika a negatív gondolkodás leküzdésére az, ha tudatosan próbáljuk észrevenni azt, amikor ilyen jellegű gondolataink támadnak saját magunkkal kapcsolatban.

A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.

A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a Föld déli féltekéjén szeptember, október ésnovember a tavasz hónapjai. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóigtart, tehát az északi féltekén március 21.